DOWN TO EARTH

I never thought that it'd be easy
Cause we both so distant now
And the walls are closing in on us
And we're wondering how
No one has a solid answer
But just walking in the dark
And you can see the look on my face
It just tears me apart

[Bridge:]
So we fight (so we fight) through the hurt (through the hurt)
And we cry and cry and cry and cry
And we live (and we live) and we learn (and we learn)
And we try and try and try and try

[Chorus:]
So it's up to you and it's up to me
That we meet in the middle on our way back down to Earth
Down to Earth, down to Earth
On our way back down to Earth
Back down to Earth, back down to Earth, back down to Earth, back down to Earth,
Back down to Earth, back down to Earth, back down to Earth, back down to Earth

And mommy you were always somewhere
Daddy I live out of town
So tell how could I ever be normal somehow
You tell me this is for the best
So tell me why am I in tears?
(Woah) So far away, and now I just need you here

[Bridge]

[Chorus]

We fell so far away from where we used to be
Now we're standing and where do we go
When there's no road to get to your heart
Let's start over again

[Chorus]

Fell so far away
From where we used to be
And now we're standing
And where do we go when there's no road
To get to your heart
So let's start over again

[Chorus]

I never thought it'd be easy
Cause we both so distant now
And the walls are closing in on us
And we're wondering how

VISSZA A FÖLDRE

ose gondoltam, hogy könnyű lenne,
Mert mindketten annyira messze vagyunk.
A falak körbezárnak minket
És mi azon töprengünk, hogy legyen…

Senkinek sincs szilárd válasza,
Csak a sötétben sétálunk,
De te láthatod a kifejezést az arcomon,
Ez különböztet meg engem.

Szóval csak harcolunk a sebeken keresztül
És sírunk, sírunk…
És élünk, és tanulunk
És próbálkozunk, próbálkozunk…

Ez felvezet hozzád és felvezet hozzám
És az utunk közepén találkozunk,
Az utunkon, ami visszavezet a Földre.

Anyu, te mindig itt leszel valahol
És Apu, én a városon kívül élek,
Szóval mondd, hogy lehetnék normális?
Azt mondod, így lesz a legjobb,
Akkor mondd meg, miért könnyezem?

Szóval csak harcolunk a sebeken keresztül
És sírunk, sírunk…
És élünk, és tanulunk
És próbálkozunk, próbálkozunk…

Ez felvezet hozzád és felvezet hozzám
És az utunk közepén találkozunk,
Az utunkon, ami visszavezet a Földre.

Olyan messze…
Szükségem van rá, hogy most itt legyél,
Annyira távol estünk attól, ahol voltunk…
Most csak állunk és keressük, merre menjünk,
Ha egyszer nem lehet eljutni a szívedhez,
Kezdjük el újra!

Ez felvezet hozzád és felvezet hozzám
És az utunk közepén találkozunk,
Az utunkon, ami visszavezet a Földre.

Sose gondoltam, hogy könnyű lenne,
Mert mindketten annyira messze vagyunk.
A falak körbezárnak minket
És mi azon töprengünk, hogy legyen…

(forrás: dalszövegekmagyarul.com)